Sokáig éltem úgy, hogy csendben hordtam magamban a fájdalmat. Kívülről minden rendben látszott, belül azonban nap mint nap küzdöttem azzal, hogy ki is vagyok valójában, és merre vezet az utam.
Volt egy pont, amikor rájöttem, hogy nem várhatok tovább – a változásnak bennem kell megszületnie. Apró lépésekkel kezdtem visszatalálni önmagamhoz, újra felfedezni a saját hangomat, erőmet és szabadságomat.
Azért hoztam létre ezt az oldalt, hogy aki most épp ugyanígy keresi önmagát, tudja: nincs egyedül. Van kiút, van remény, és van élet a fájdalom után is.
Gyógyulás Útja 
Hozzászólás